Esszék

szeptember 1.

Az angol vicc szerint az amerikai milliomos meglátogat egy angol főurat, és megcsodálja a kastély melletti üde, zöld gyepet. Miként lesz ilyen szép, sűrű a gyep? – kérdezi a ház urát. – Az öntözésről a mi esős éghajlatunk gondoskodik, jómagam nem teszek mást, mint évente háromszor lekaszálom a füvet, majd megboronálom, és egy idő után ilyen szép lesz a pázsit. – No de meddig kell ezt csinálni? – kérdezte az amerikai. – Hát úgy kétszáz évig – hangzott a válasz.

szeptember 2.

Az atlétika görög eredetű szó, Homérosz műveiben fordul elő először. Az „athletos” az ókori világban nehéz fizikai munkát végző embert jelentett. A modern atléta valóban nehéz, a legnehezebb munkát végzi, fizikai teljesítőképességének határát feszegeti. Az élsport versenyzői a tömegsporttól elzártan, szinte laboratóriumi körülmények között készülnek a vetélkedőkre.

szeptember 3.

Újfalvy Krisztinát, a feltűnő szépségű nemeslányt szerelmi csalódás érte. Szülei unszolására férjhez ment Máté János földbirtokoshoz, de nem bírta az együttlétet, férjét faképnél hagyta, Kolozsvárra menekült, ahol irodalmi hajlamainak és gazdaságának élt. De harminc év múlva nemesebb énje felülkerekedett, visszatért élettársához, akit súlyos betegségében ápolt. Szerelmi élete romjain szeretete virágba borult. Mintha egy kudarcba fulladt love storyt olvasnánk a nap szülöttének rövid életrajzi adatai között.

szeptember 4.

Ady sötét tintába mártotta tollát, amikor A grófi szérűn című versét papírra vetette: „…Az egész táj vad fájdalom. / S a gróf mulat valahol. (…) Élethez, szemhez nincs közöd, / Grófi föld ez és magyar. (…) Siratják a semmit, a másét – / A gróf tán épp agarász…” A költői képek a könnyelmű, mulatozó grófot a kizsákmányolt zsellérekkel állítják szembe. A kommunisták hasonló képet vetítettek a tömegek elé. A „kizsákmányoló” nemes és a kulák ostorozása a kommunista demagógia mindennapi vesszőparipája volt.

szeptember 5.

Az emberek minden időben kedvelték az utazást. Egyik kisgyermeket megkérdezték: milyen pályát választasz majd? Utazó és nyaraló leszek – hangzott a válasz. Több mint kétszáz évvel ezelőtt Teleki Domokos is szenvedélyes utazó volt, utazásait feljegyzései révén megörökítette. Napjaink muszlim népvándorlása előtt Görögország, az európai kultúra és civilizáció bölcsője a klasszikus műveltség rajongói számára első számú célpontnak számított. Hellász dicsősége rég leáldozott, de szellemi kisugárzása ma is nyomon követhető, lenyűgöző.

szeptember 6.

A juhásznak jól megy dolga, egyik dombról a másikra terelgeti nyáját, fújja furulyáját, bú nélkül éli világát. A népdal parafrázisa: A jogásznak jól megy dolga, egyik perről a másikra (…) fújja mondókáját, bú nélkül éli világát. Egyre kevesebb juhászt látni a határban, és egyre több ügyvéd tűnik fel a rendszerváltást követő időszakban. Perben aztán nincs hiány, legalább annyi van belőlük, mint hegy és völgy a szép hazában.

szeptember 7.

Megcsodáljuk a szivárványt, a fényes légköri jelenséget, amely a hulló esőcseppeken megtörő napfény szülötte. Az égi jelenség négy színe: a vörös, a sárga, a zöld és a kék az anyagi világot alkotó négy elemnek felel meg.

szeptember 8.

A koldusok a templomajtóknál alamizsnára várnak. A társadalom elesettjei és a betegek a múltban még inkább a templomban találták meg az egyetlen menedéket. A templomok közelében jöttek létre a kórházak, árvaházak, amelyeket Isten szállóinak neveztek. Később, az orvostudomány fejlődésével, a polgári társadalom vette át a szociális szolgálatot.

szeptember 9.

Acsády Ignác Fridényi bankja című regényében egy pénzügyi vállalkozás sikerét és bukását örökítette meg. A pénz játszik szerepet másik két művében is. Főként a pénz útjának vizsgálatával foglalkoznak történelmi munkái is. Amióta a föníciaiak a pénzt feltalálták, azóta szinte minden körülötte forog. E rövid írásban essék hát szó a pénzről, a mindennapi élet nélkülözhetetlen eszközéről.

szeptember 10.

Az élet küzdelem, ugyanaz, mint ami a sakktáblán zajlik. A sakk meghódította a világot, kultúránk, mindennapi életünk, kikapcsolódásunk része lett. Egy pimasz megjegyzés szerint a sakk a csendes őrültek sportja, akik nem másnak, csak önmaguknak ártanak. A történelem folyamán nem találtak fel még játékot, amelyben a szellemi párbaj ilyen magas szintre emelkedett volna. A kártya szerencsejáték, a sakk a szellem játéka. Lenyűgöző minden szinten. A kezdő játékos nem emelkedik ugyan a mester szintjére, mégis nyomon követi, csodálja az újabb, számára merész lépéseket.

szeptember 11.

A harcias kommunista himnusz próféciával kezdődik: „Ez a harc lesz a végső, / csak összefogni hát, / és nemzetközivé lesz / holnapra a világ.” A jóslat nem vált valóra. A világ proletárjai a vezényszóra nem sorakoztak fel, a kommunizmus megbukott, a kínai és észak-koreai diktatúrák agyaglábakon állnak, a túlélésért küzdenek. József Attila már a múlt század harmincas éveiben felismerte a világot fenyegető új eszmerendszert, amelyet fasiszta kommunizmusnak bélyegzett.

szeptember 12.

Nemcsak piciny tanyák vannak, hanem az ezerarcú Erdély szépségei várják a bennszülöttet, idegent egyaránt. Nagyenyeden, a Maros partján elterülő iskolavárosban látta meg a napvilágot a nap szülötte, Adorján Jenő, akit talán az öreg folyóhoz fűződő emlékei késztettek arra, hogy a tengerész szakmát válassza.

szeptember 13.

Giuseppe Roncalli nunciusról, a későbbi Szent XXIII. János pápáról jegyezték fel, hogy egy alkalommal Párizsban diplomáciai fogadáson vett részt. A protokollasztalnál a nunciussal szemben egy dekoltált ruhájú hölgy foglalt helyet, aki szerfölött örült, hogy egyházi méltósággal társaloghat. A díszvacsora végén gyümölcsöt szolgáltak fel. A nuncius almát vett ki a gazdagon megrakott tálból, és a hölgy tányérjába tette. A közelben ülők a nunciusra és a hölgyre szegezték tekintetüket, cinikus mosoly kíséretében. A hölgy zavarában magyarázatot kért a megtisztelő gesztusra.

szeptember 14.

Évente egyszer, halottak napján megyek temetőbe, szeretteim sírjához. Temetésekre sem járok, a halál felkavar – nyilatkozta nemrég egy közéleti személyiség. A médiát is a közelmúltig nagyjából hasonló szemlélet jellemezte. Alig tett említést az elhunytakról, legfentebb egy-egy közéleti személyiség nevét említette. A koronavírus megjelenésével viszont változott a helyzet. A főhírekben naponta rémisztő adatokat hallunk a koronavírus terjedéséről, a megbetegedettek, halottak számáról.

szeptember 15.

Nekünk, magyaroknak volt egy olyan mozgalmunk, amelyhez hasonlót kevés más nép tudott olyan eredményesen véghezvinni, mint mi. Ez a nyelvújítás. Írók, költők, nyelvészek fogtak össze, hogy gazdagítsák, tökéletesebbé, szebbé tegyék a magyar nyelvet. Egy egész tudós társaság alakult nyelvünk, és ezzel együtt a magyar tudomány, szellemi élet fejlesztésére: ez volt a Magyar Tudományos Akadémia.

szeptember 16.

Az idős nemzedék emlékszik még a második világháború borzalmaira és az azokat követő válságos időkre. A tömegek éheztek, a bankárok viszont a zavaros körülmények között is feltalálták magukat. André Kostolany tőzsdespekuláns a háború végén néhány dollárért kilószámra német részvénypapírt vásárolt, amitől tulajdonosaik úgy menekültek, mint ördög a tömjénfüsttől. Németország romokban hevert, az életben maradt polgárok felett sötét felhők tornyosultak. Kostolany levelet írt Adenauer kancellárnak, amelyben jelezte, hogy ő nagyon bízik a nácizmussal leszámolni akaró német kormányban.

szeptember 17.

A görög mitológia szerint Erisz aranyalmát gurított az olümposzi lakomára összegyűlt istennők elé, amelyen a „legszebbnek” szó volt olvasható. Rövidesen bonyodalom keletkezett, mert mindenik grácia saját magát tartotta a legszebbnek. A viszályt Zeusznak sem sikerült lecsillapítania, ami végül a trójai háborúba torkollott.

szeptember 18.

Az Eiffel-torony tökéletes mérnöki alkotás, de nincs benne semmi misztikus jelleg, ami a turistákat elmélyülésre késztetné. A háromszáz méter magas építmény csúcsán sem érezzük közelebb az eget, inkább a technika mesterművét csodáljuk. A szent helyeken viszont a kő, a tégla, a vakolat túlmutat önmagán. Látomások, történések sejlenek fel, letűnt századok zarándokai tűnnek fel képzeletünkben. Itt hívő, nem hívő egyaránt valami földöntúlit tapasztal meg. A zarándokhelyek nem hasonlítanak egymásra, nem külső arculatuk, hanem belső kisugárzásuk fűzi őket össze.

szeptember 19.

Téged dicsőít a Zenith és Nadir. / A szélvészek bús harca, az égi láng / Villáma, harmatcsepp, virágszál / Hirdeti nagy kezed alkotásit.” (Berzsenyi D.)

szeptember 20.

A Biblia szerint a zsidóknak egy Áronuk volt, a főpap, Mózes bátyja, aki az Istennel megkötött szövetséget megszegte, a nép kérésére ékszerekből aranyborjút öntetett, amelyet az izraeliták istenként imádtak. A székelyeket hasonló kísértés már azért sem fenyegeti, mert az aranyborjúhoz aranyra lenne szükség, aminek híján vannak. A székelyeket szereti az Úr, hiszen három Áront is ajándékozott nekik: Gábor Áront, Tamási Áront és Márton Áront. A székely atyafi szerint Áron püspök már rég a mindenszentek társaságában forgolódna, ha a Jóisten is székely lenne.