Esszék

január 1.

A XVI. század kezdete Erdély történetének válságos időszaka. Basta generális a tövisi győzelem után megkezdte rémuralmát. Előbb az elégedetlenkedő, szabadságáért küzdő magyar nemesség ellenállását törte meg, majd a szabadrablásnak engedett utat. A szászok kezdetben lelkesen fogadták a testvéreiknek tartott német katonákat, de rövidesen elegük lett belőlük. A zsoldosok a pincéket, kamrákat kifosztották, a békés polgárokkal, nőkkel erőszakoskodtak, az állatokat elhajtották, a házakat felgyújtották, az ellenszegülőket lemészárolták.

január 2.

Bilinszky Lajos a magyar–román kapcsolat javítása érdekében négykötetes Román nyelvkönyvet írt és adott ki a múlt század elején.

január 3.

Az esztendő elején boldog új évet kívánunk egymásnak, és reménykedve várjuk a jövendőt, amely sok örömet és szomorúságot tartogat számunkra. Az ember várakozó lény, az élet adottságainak, lehetőségeinek kihasználásával valósítja meg önmagát. A várakozás a lélek éltető eleme. A jövőre nyitott ember csiholt tüzet, faragott szerszámokat, teremtett közösséget. A jövő fontosabb volt számára, mint a múlt. Az állat is felkészül a holnapra, odút készít magának, a tél beállta előtt megtölti éléstárát. Ösztönei irányítják, gondoskodik önmagáról, kicsinyeiről, és mindezt öntudatlanul teszi.

január 4.

A nap szülöttének életrajza egy sikeres életpályát tár elénk. Benkő Ferenc írói, természettudományos tevékenységéről tájékoztat, de lelkipásztori szolgálatáról nem ejt szót. Feltételezzük, hogy egyházi feladatait felkészültségének szintjén példásan ellátta. A kívülállók a lelkipásztori státust könnyű hivatásnak tekintik, de aki az Úr igáját magára veszi és abban kitart, az érzi igazán annak súlyát. A lelkipásztor legnehezebb feladata az igehirdetés. A reklámok világában, az információk zuhatagában élő embernek a távolinak tűnő istenországról kell hitelesen, meggyőzően beszélnie.

január 5.

Az esztendő első napjaiban újévi jókívánságok hangzanak el. Mindenekelőtt egészséget kívánnak az emberek egymásnak. Ha egészség van, minden van – mondják –, ha nincs, minden kétségessé válik. A január 5-én született Ritoók Zsigmond szívorvos életrajza kapcsán rohanó életünk megálljt parancsoló betegségéről, a szívbajról kell szót ejtenünk.

január 6.

Degré Alajos Vízkereszt napján született, ezen a napon kettős ünnep volt: a szülők gyermekük világrajövetelét, az egyház Jézus születését ünnepelte a keleti egyház hagyománya szerint. József Attila Betlehemi királyok című bűbájos verse az ünnep hangulatát tükrözi: Adjon Isten, Jézusunk, Jézusunk! / Három király mi vagyunk. / Lángos csillag állt felettünk, / gyalog jöttünk, mert siettünk, / kis juhocska mondta – biztos / itt lakik a Jézus Krisztus. / Menyhárt király a nevem. / Segíts, édes Istenem!

január 7.

Az ókori görög filozófus híres mondását szabadon így fordíthatjuk: Az élet rövid, a művészet örök. A művészet az élet ajándéka, a művész alkotásával ízelítőt nyújt az anyagon túli valóságról, megállítja számunkra az időt, a csodálkozásban az időtlenség élményét éljük át. A művész az anyagi valóságot átváltoztatja, azt a szellem szférájába emeli, a művészetben az anyag megdicsőül.

január 8.

Nem egy húron pendülünk. A hegedűnek négy húrja van, egy húron nem lehet játszani. Az egyszólamú diktatúra és a sokszólamú demokrácia elüt egymástól. Az egypártrendszer durva diktatúra, a többpártrendszer önmagában még nem üdvözítő demokrácia. A demokráciát most tanuljuk, és a tömegek máris kiábrándulnak belőle, amit a szavazástól való távolmaradással jeleznek.

január 9.

A költő játszik a szavakkal, akárcsak a sportoló a labdával, de nemcsak szórakoztatni akar, hanem üzenetet is közvetíteni. A verselemzőre vár a feladat, hogy a költemény esztétikai, eszmei értékére rámutasson, felhívja a líra kedvelőinek figyelmét az értékekre. A vers hajszálerein át szivárog az élmény az olvasó lelkébe.

január 10.

Oláh Miklós egyházfő születési évfordulóján lépjünk a mai ember számára idegennek tűnő teológia területére.

Évezredekkel ezelőtt Isten a csipkebokor lángjából szólt Mózeshez, és azóta zsidók és keresztények folyton e teofániára emlékeztetnek. A Bibliában számos információ rendelkezésre áll, Isten mégis titok marad. A hívő ember hitét is olykor beárnyékolhatja a kétely, hiszen a misztérium árnyékában él főleg akkor, ha a titkok titkát, Istent akarja megközelíteni. A nap szülötte az Istenről szóló beszéd fennkölt jellegével és annak nehézségeivel folyton számolt.

január 11.

A két világháború kitörölhetetlenül rányomta bélyegét a 20. századra. Az emberi életben, szellemiekben, anyagiakban okozott veszteségről könyvtárakat írtak tele, vallomások garmadát gyűjtötték össze, filmek ezreit vetítették vászonra, de a teljes kép – ha ilyen egyáltalán készülhet – még soká várat magára. A régi világ összeomlása azonban nemcsak a politikában, hanem a képzőművészetekben is megmutatkozott.

január 12.

A törvényszéken békeidőben is háború folyik, ami egymásnak feszülő érdekek harca. Az ügyvéd Osváth Árpád ennek az arénának felkészült szakértője volt, peres ügyeket képviselt kisebb-nagyobb sikerrel.

A pénzt a föníciaik találták fel. A találmányok lassan beépülnek a tudomány tárházába, elveszítik szenzáció jellegüket, de a föníciai találmány, a pénz, az idők végezetéig megőrzi varázsát, szinte minden körülötte forog.

január 13.

Weiss Mihály, Brassó város főbírája tehetségét a diplomácia területén kamatoztatta. Bocskai István, majd Rákóczi Zsigmond követeként gyakran megfordult a császári udvarban, a Portán és a román vajdaságokban. Amikor Báthory Gábor megtámadta a szászokat, akkor a diplomáciával már nem boldogult, népe mellé állt, és szembeszállt a fejedelemmel, amiért életével fizetett.

január 14.

Kiss István történész gazdag életművet hagyott hátra. II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választása című munkájában a nagyságos fejedelem erdélyi fogadtatását újabb források tükrében mutatta be. A magyar történelem kiemelkedő személyiségét a nagyközönség ismeri, anyja, Zrínyi Ilona, a kuruc időknek ugyancsak legendás hőse. Sokak meglepetésére Rákóczi nevelőapját, Thököly Imrét is a XX. század elején piedesztálra emelték. 1919 után Mária Terézia szobrát a kommunisták a millenniumi emlékműről eltávolították, és helyébe a kuruc vezér szobrát állították.

január 15.

A Telekiek tevékenyen részt vettek Erdély politikai és kulturális életében. Ifjú Teleki Mihály, Kővár kapitánya 1704-ben Rákóczi Ferenc fejedelemhez csatlakozott, aki tábornokká, majd Erdély kincstartójává nevezte ki. Abban az időben úgy tűnt, hogy a kuruc szabadságharc sikeres lesz, Magyarország felszabadul az osztrák elnyomás alól.

január 16.

Nemrég egy zenetanár meglepő esetről számolt be. Osztályában egy tehetséges tanuló egy idő után nem érezte jól magát, a másik, létszámhiányban lévő, párhuzamos osztályba kívánkozott. A szülők kérésére a váltás megtörtént. Amikor a tanár a gyermeket döntése okáról faggatta, az bevallotta: az első és második osztályban első tanuló voltam, de jött egy nálam tehetségesebb fiú, akit nem bírtam elviselni. Szüleim követelésének tettem eleget, akik folyton azt hangoztatták: osztályelsőnek kell lenned!

január 17.

Buday Árpád régész az antik világ kutatójaként a római felirattan mellett a dák birodalom kiterjedésével és határaival is behatóan foglalkozott. Romániában a dák–római eredet elevenen él, hiszen a hivatalos történelemszemlélet szerint a román nép a dák–római népelem egyenes leszármazottja. Ma Romániában nem elég a Dacia nevet említeni, mert a partner nem tudhatja, vajon a dákok őshazájára, vagy gépkocsira, konyakra, kekszre, szállodára vagy egyébre gondoljon, hiszen lépten-nyomon szembeötlik a múlt dicsőségének elcsépelt jelképe.

január 18.

Az ateista, balliberális eszmeáramlat fanatikus képviselői nemcsak hirdetik, de következetesen végre is akarják hajtani elképesztő programjukat. Vajon jöhet-e még valami jó az Egyesült Államokból – kérdezhetjük. Az utóbbi elnökválasztás alkalmával mintha a téboly eluralkodott volna a világ vezető nagyhatalmán. Egy afroamerikai bűnöző meggyilkolása miatt elszabadult a pokol: a színesbőrű anarchisták heteken át rendőrökre támadtak, üzleteket raboltak ki, törtek-zúztak, rémületben tartották a lakosságot.

január 19.

Egy kipattanó szikra néhány perc alatt az egész épületet lángba borítja. A közelmúltban a televízió élő adásban közvetítette a lángokban álló Notre Dame-katedrális rémisztő látványát, a tüzet egy rövidzárlat okozta. A tűzoltók serege ádáz küzdelmet vívott a lángokkal, szerencsére az ikonikus épület struktúráját nem érte károsodás. Évek hosszú munkájára lesz szükség, hogy a katedrális ismét régi szépségében tündököljön.

január 20.

A matematika egzakt tudomány, amelyben kétszer kettő mindig négy, az életben viszont szinte soha nem ilyen egyszerű a képlet, abban a kétszer kettő: öt mínusz egy. Ha a mérnök a hidat az utóbbi képlet szerint építené, a híd az ötnél már összeomlana, mielőtt a négyhez érne. Az élet majd minden területén a matematikus számára elfogadhatatlan képlet érvényesül: a végeredmény kijön, de csak kitérőkkel. Alig akad ember, akinek „számítása” teljesül, talán a közmondás is erre utal: „Ember tervez, Isten végez.”