Esszék

szeptember 21.

Dean Hamer amerikai genetikus évekkel ezelőtt a homoszexualitás génjéről írt könyvet. Újabban az Isten-gén állítólagos felfedezésével lepte meg a világot. Elmélete szerint az emberek spiritualitásra, misztikus élmények átélésére való hajlamát részben egy genetikai tényező határozza meg. A misztikus élményekre való hajlam, a hit valamiféle hatodik érzékként való megélése egyeseket alkalmassá tesz a teljes önátadásra, a természetfölöttivel, a természettel és az emberekkel való egység tökéletes megélésére. A fantasztikus hír nagy port vert fel a média világában.

szeptember 22.

Balázs Márton több mint hatezer darabból álló értékes néprajzi tárgyat gyűjtött, melyeket a kézdivásárhelyi és sepsiszentgyörgyi múzeumok között osztott szét. A jeles néprajzkutató életműve arra késztet, hogy kalandozzunk a múltba, és tegyük fel a kérdést: „Hogyan is volt régen?” A múltnak megvan a maga varázsa és tanulsága. Barangoljunk abban a maga tisztaságában gazdag, színes világban, amely tovatűnt az idő forgatagában. A városi élet javarészt elkoptatta gyermek- és fiatalkori emlékeinket, mikor falusi gyermekekként városra vágytunk, és városon ismertük fel a falu értékeit.

szeptember 23.

Jézusnak a tékozló fiúról szóló példabeszéde a legismertebb, legnépszerűbb evangéliumi üzenet. Idézetekben, sőt a közbeszédben is gyakran találkozunk a példabeszéd elemeivel. A mély értelmű tanítás drámaisága, érzelmi töltete sok írót arra késztetett, hogy a témát a maguk irodalmi eszközeivel is feldolgozzák. Ha annak idején Vertán Endre ügyvédet, a nap szülöttét, megkérdezték volna, hogy jogi szempontból mi a véleménye a példabeszédről, bizonyára azt válaszolta volna, hogy az idősebb fiúnak volt igaza, hiszen atyjához való hűségének, szorgalmának tanújelét adta.

szeptember 24.

Híres műve megírásakor Madách sötét tintába mártotta tollát, amint azt a mű címe is jelzi. Ennek ellenére az első szavak, amelyeket Éva ajkára ad, az ellenkezőjét sugallják: „Ah, élni míly édes, mi szép!” Nem tudni, hogy a romantikus lelkesedés a költő lelkéből tört elő, vagy inkább a komor cím ellentétét akarta kiemelni.

szeptember 25.

Kölcsey nem hagyott hátra sok lírai művet, de ő a legszebb magyar költemény, a Himnusz szerzője. A költő szomorkás üzenete három gondolatra épül: bűn, bűnhődés, kiengesztelődés. Kölcsey lélekben azonosul a múlt szenvedő magyarságával és Isten vigasztaló kegyelméért esedezik. A nemzeti katasztrófák láttán arra a következtetésre jut, hogy népét balsors sújtja, és csakis Isten képes a nemzetet megmenteni. A szenvedő nemzet könnyein át látja Istent.

szeptember 26.

Hermányi Dienes József tiszteletesről olvassuk: korának egyik legműveltebb embere volt, kortársai „lábakon járó könyvtartó polcnak” nevezték. 158 kötetnyi kézirat maradt utána. Hallatlan szellemi örökség!

szeptember 27.

Peguy különbséget tesz időszak és korszak között. Szerinte az időszak olyan idő, amelyben semmi említésre méltó nem történik, minden a hétköznapi, megszokott keretek között zajlik. A korszak viszont a kihívásokra adott válaszok ideje. A korszak a történelem fordulópontja, amikor az emberek felriadnak szendergésükből, ráébrednek: nem az alvók, hanem az ébren lévők építik az új világot. A Báthoriak korszakot, a katolikus újjáéledés korszakát teremtették meg a reformáció századában.

szeptember 28.

Bogsch László paleontológus együtt örült őslénykutató társaival, akik a közelmúltban páratlan lelőhelyre bukkantak. A vértesaljai mészkőbányában az emberré válás folyamatának bizonyítékai kerültek felszínre az 1960-as években. A kutatók itt mintegy 250-300 ezer éves csontmaradványokat, kavicseszközöket, tűzhelyet találtak. A legfontosabb lelet az 1965-ben felfedezett tarkócsont. A naptárban Sámuel napján felfedezett csontot Samunak keresztelték. A Sámuel/Samu nevet viselő honfitársaink ezek szerint háromszázezer évvel ezelőtt élt ősükre hivatkozhatnak.

szeptember 29.

A kisbaconi református temető családi sírboltjában alussza örök álmát Benedek Elek, a felejthetetlen mesemondó Elek apó. A falusfelek ezt írták halotti koszorújára: „A kis falu sír, siratja nagy fiát.” Koporsója mellett éppen azok voltak vigasztalanok, akiket oly sokszor megvigasztalt. A nagy hazafit a trianoni nemzeti tragédia lelke mélyéig megrendítette, hiszen a történelmi Magyarország elveszítette területének kétharmadát, népességének jelentős részét. A kilátástalan helyzetben tömegek hagyták el szülőföldjüket.

szeptember 30.

Egy bibliaórára járó idősebb hölgy a fenti idézetet így értelmezte: a sok olvasás megártott szemének. Többször szemüveget cserélt, de az apró betűket mégsem látja. A hitoktató derűsen hallgatta a furcsa megjegyzést, majd megmagyarázta: Pál apostol betű alatt az ószövetségi törvényeket értette, amelyek betűkből, írott szabályokból álltak, és nem voltak alkalmasak arra, hogy éltető szellemet sugározzanak. Az apostol az ó- és újszövetség határán állt, mögötte a betű, a törvény merev rendszere volt olvasható, előtte pedig a lélek felszabadító üzenete.

október 1.

Ferenczi Sándor átélte a két világháború borzalmait. A második világháború alatt, orosz fogságban vesztette életét. Küzdelmes élete és tragikus halála a Don-kanyarban elesett magyar katonákra emlékeztet.

október 2.

A szőlészet az agrártárcához tartozik, hiszen a búza és szőlő, a kenyér és bor egymás tartozékai. A kálvinista atyafiról mondják, hogy úrvacsorakor ugyancsak meghúzta a kelyhet, mire a tiszteletes felszisszent: atyámfia, talán sok lesz, mire a válasz nem késett: a vétek is sok!

október 3.

A román Marin Sorescu Anyaöl című drámája egy vajúdást és egy agóniát állít párhuzamba. Irina asszony, a főhős, szülésével egy időben veszíti el apját. A dráma folyamán a két esemény mindegyre felcserélődik. A halállal viaskodó apa folyton koporsót követel, abba akar befeküdni, hogy végre megnyugodjon, de vajúdó lánya rászól: hová igyekszel, ülj nyugton, nekem úgy tűnik, mintha bennem mozognál. A születő gyermek és a haldokló aggastyán felcserélődése akkor csúcsosodik drámává, amikor a fiatal nő úgy éli meg gyermeke születését, mintha saját apját hozta volna világra.

október 4.

A Luther Márton fellépése utáni száz esztendő protestáns mozgalmai új színeket festettek fel a Kárpát-medence vallási térképére. A katolikus egyház komor színt mutatott. A külföldről hazatérő Pázmány a katolikus egyházat siralmas állapotban találta. A papság száma vészesen megfogyatkozott, az alacsony színvonalú, szórványos papképzés az egyházi élet hanyatlását vonta maga után. Nyomdák, katolikus iskolák híján az ifjúság nevelése súlyos hiányt szenvedett. E lehangoló helyzettel szemben a protestáns egyházak a fejlődés, szellemi kibontakozás jeleit mutatták.

október 5.

Egy idősotthon kápolnája első látásra olyan benyomást kelt, mintha egy ablak nélküli kocka lenne, amely apró lábakon áll. Vajon ebben a betonrengetegben az imádkozó jól érzi magát? A belső tér elmélyülésre hangolja? Egy épület esztétikája – mint tudjuk – elsősorban az alkotórészek harmóniájának, összjátékának kérdése. Ahol nem tesznek eleget ezeknek az alapvető szempontoknak, ott csodálkozás helyett meglepetés éri a szemlélőt, amit az említett eset is igazol. A tervező bravúros megoldásra törekedett, de túllőtt a célon.

október 6.

André Gide Pásztorének című regényében a protestáns lelkész Gertrúddal, a vakon született lánnyal beszélget. A lelkész a természet szépségéről mesél: alpesi legelőkről, hófödte hegycsúcsokról, csobogó patakokról, sejtelmes hajnalokról, bíborszínű naplementékről. A virágos rét, a kék ég, a csobogó patak semmit nem mond a lánynak, hiszen ő soha nem látta a világ szépségeit. A történeten végighúzódik a lelkész reménytelen fáradozása, szavaival, hasonlataival szinte semmit sem képes megsejtetni.

október 7.

A XV. század közepén a művelődéstörténet új korszaka kezdődött Gutenberg találmányával. A felfedezés lényege a betűk sorozatgyártása, az azonos betűk sokszorosítása, ami lehetővé tette a szövegek kiszedését, nyomtatását. A kézzel írott kódexek mellett megjelent a nyomtatott könyv. Gutenberg találmánya rövid időn belül egész Európában elterjedt. Erdély jeles betűmetszői messze földön hírnevet szereztek, a hazai nyomdák alapításánál, fejlesztésénél meghatározó szerepet vállaltak. Erdély jeles személyiségei lépést tartottak Nyugat-Európa szellemi nagyjaival.

október 8.

Eisikovits Mihály Miksa születési helyére, Balázsfalvára irányult a közelmúltban az ország figyelme, a nagy egyházi esemény, a kommunista börtönökben vértanúhalált szenvedett görög katolikus püspökök szentté avatása kapcsán. A szertartást maga a pápa végezte, aki lerótta a vértanúk iránti kegyeletét, és kifejezte a román nép iránti tiszteletét. Az áldozatok a román nemzet fiai voltak – a diktatúra nem kímélte őket, nem válogatott, a hitüket megvalló egyháziakat, világiakat egyaránt üldözte, bebörtönözte.

október 9.

Nadányi Zoltánt a tanári pálya vonzotta, de apja kívánságára jogász lett. Lírai hajlamát viszont nem tagadta meg, jogászként is a versekben lelte igazi örömét. Szép nő az ablakban és Csók a sötétben című, szerelmes versekből álló köteteire Kosztolányi is felfigyelt, sőt szatirikus megnyilatkozásait is nyomon követte. Az élet örömeit megszólaltató költő születési évfordulóján figyeljünk a színészekre, akik gondjaink közepette mosolyt csalnak arcunkra.

október 10.

Pál apostol a korintusi levelében kijelenti: „Krisztus nem keresztelni küldött, hanem azért, hogy hirdessem az evangéliumot.” (1Kor 1,17) Az igehirdetés minden egyházi szolgálatot megelőz. Az ige nyitja meg az emberek lelkét az égi üzenet befogadására. Igehirdetés nélkül a szentségek, a kegyelem kincseskamrái zárva maradnak. Az ige a szentségben nyeri el teljességét. Hume, a jeles brit kardinális mondta: a világot előbb evangelizálni kell, és csak azután szakramentalizálni, és nem fordítva – mint sokan gondolják.