Az állatmese üzenete

Audio file

A népmesegyűjtő Ősz Jánosra emlékezvén álljon itt egy állatmese!

Az egerek összegyűltek, hogy megbeszéljék gondjaikat. A macska garázdálkodása volt a napirendi téma. A felszólalók elmondták, hogy a macska sportot űz kedvteléséből, naponta egerekre vadászik. A parlamentben különféle javaslatok hangzottak el, valamennyi vélemény a veszély elhárításának lehetőségét körvonalazta. Utolsóként a rangidős egér szólalt fel, szavait társai feszült figyelemmel követték. Mit érünk el a siránkozással – mondta felháborodva –, tennünk kell valamit: kössünk csengőt a ragadozó farkára, hogy közeledtét észlelve elmeneküljünk.

A teljes egyetértés jegyében törvény született. A rangidős egér büszke volt világos helyzetismeretére, bölcs javaslatára. Végül kérdést intézett a törvényhozó testülethez: ki fogja a csengőt a macska farkára kötni? – Mukkanás nélküli síri csend következett. Mivel senki sem jelentkezett, a törvényt hatálytalanították, a macska pedig továbbra is akadálytalanul szedte áldozatait.

A mese világából könnyű a valóság talajára lépni. Ady szavait idézve: „új idők, új dalai” jöttek divatba. Veszélybe került a hagyományos világrend és annak alakítója: az ember maga. A genderelmélet ideológusai világszerte elképesztő lobbitevékenységet fejtenek ki, a balliberális média és a nemzetközi üzlethálózat az új mozgalom zászlóvivőjévé szegődött, dollármilliárdokkal támogatja a bizarr programot. A világháló, a kereskedelmi csatornák ontják a hajmeresztő propagandát.

Simone de Beauvoir francia filozófus A második nem című könyvében azt állította, hogy a biológiai férfi–nő besorolás csupán ósdi hagyomány, teljesen új ember- és társadalomképre van szükség. A genderelmélet szerint a homoszexualitás genetikai adottság, a féri és női jelleg csupán a társadalmi fejlődés eredménye. Az ember valójában semleges lénynek születik, akinek alapvető joga, hogy meghatározza nemét, és szexuális kapcsolatainak formáját. Az utódok létrehozásának nem a hagyományos házasság a módja, azt mesterséges úton kell megoldani. A genderideológia ezzel a szemléletével eljut a nemek és a család tagadásáig.

Az ENSZ pekingi konferenciája irányelvként írta elő a különböző országok törvényhozó testületeinek, hogy legyenek tekintettel a genderelméletre. Nyugat-Európában egyes országok már kísérletet is tettek, hogy az óvodai nevelésben eltöröljék a fiú- és leányszerepeket. Az Európai Parlament sem akart lemaradni a „forradalmi” programról, 2006-ban elfogadta a homofóbiáról szóló határozatot, amely előírja: az Unió országaiban legyen büntetendő, ha „valaki félelemkeltő módon, idegenkedéssel szól a homoszexualitásról, illetve leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű személyekről, mivel ez rasszizmushoz, idegengyűlölethez, antiszemitizmushoz hasonló magatartás”.

A törvény szigorát több helyen már alkalmazzák is. Az Egyesült Államok Kentucky államában az önkormányzati alkalmazott lelkiismereti okból nem állított ki anyakönyvi kivonatot egy meleg párnak, ezért börtönbüntetést kapott. Nemrég a román Bodnariu család ügye is vihart kavart. A Norvégiába áttelepült család öt gyermekét kétes vádak alapján hozott törvényszéki döntés révén a szülőktől elvették, és meleg pároknak adták.

Az olimpiai játékok történetében a riói sportesemény volt az első, amelyen egyes versenyszámokban transznemű, biológiailag férfi versenyzők küzdöttek nőkkel. A közelmúltban már számos helyen semleges illemhelyeket is nyitottak. De ne menjünk messzire, a közelmúltban Budapest főpolgármesteri épületén is megjelent a szivárványszínű zászló, amit egy felbőszült polgár eltávolított. A főváros vezető tisztségviselője a tiltakozók előtt azzal érvelt, hogy a demokráciában a másságot tiszteletben kell tartani. Csakhogy félrevezető az okfejtés! A másságot mindenképpen tiszteletben kell tartani, de a másságot miért kell reklámozni? Az Országház homlokzatára kitűzött székely lobogó a balliberális pártok képviselőit zavarja, a szivárványszínű zászló megjelenését viszont a szabadság szimbólumaként ünneplik.

Aki vaklármának, riogatásnak tartja ezt a hagyományos értékek elleni világméretű támadást, az még nem mérte fel annak horderejét. A veszély azért is fenyegető, mert a romboló ideológia már a kisgyermekek nemi átnevelését követeli.

Az állatmese parlamentje megrekedt a szavak szintjén, tettre senki sem vállalkozott, így aztán hiába vártak az egerek sorsuk jobbra fordulására. Ez történik napjainkban is?

A villanyáramot a feszültség, az ellenállás és a volt jellemzi. Ez lenne hát a mai helyzetnek is a képlete: a természetes életrendhez szokott társadalomban nagy a feszültség, nincs ellenállás, és maholnap minden már csak volt? És a kérdés: mi lesz?