Esténként, miután leoltjuk a lámpát, és álomba merülünk, felgördül a függöny agyunk színpadán, és mi a közönség szerepében átéljük a napközben vagy korábban történt eseményeket. Az álmok lehetnek jelentéktelenek, de lehetnek színesek vagy éppen hátborzongatóak. Bármilyen szélsőséges is az álom, alvás közben agyunk azt valósnak fogadja el. Álmunkban a fantázia világába lépünk, ahol az értelem elveszíti irányító szerepét. Az álmok olykor segíthetnek, hogy megbirkózzunk valamilyen problémával, vagy nehéz helyzetben átéljük a tehetetlenségünket.

Az ember az evolúció csodája, szellemi képessége egyedivé teszi: rá tud csodálkozni a világra. A görög mitológia szerint az ifjú Narkisszosz a folyó partján beletekintett a folyó tükrébe, meglátta az arcát, és azon nyomban magába szeretett. A narcizmust kóros, pszichés jelenségnek tekintik, noha Freud azt állította, hogy az egészséges narcizmus jelei bizonyos mértékben minden emberben nyomon követhetők. Az egyén fizikai és szellemi adottságainak tudata meghatározó, ezt nevezzük önbecsülésnek. A Biblia is ezt tanítja: „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!” Gyakran elégedetlenek vagyunk önmagunkkal, elfeledjük, hogy mi mindennel megáldott az ég. Már a görög bölcs ráébredt: Sok csodálatra méltó dolgot láttam, de az ember a legcsodálatosabb! Legnagyobb kincsünk a tudat, és annak folyománya a tudás.

De mi is a tudás? Általános vélekedés szerint a tudás az, amit emlékezetünkben rögzítünk. Tudjuk az ábécét, ismerjük a számtani alapműveleteket, vagy akár az Árpád-házi királyok nevét. Ebben az értelemben a tudás egy olyan szellemi folyamat vége, amely az észleléssel kezdődik, a gondolkodással folytatódik, és az emlékezéssel befejeződik. A tudás azonban nemcsak végeredmény, hanem a problémamegoldó gondolkodás folyamata is.

Az ezermester székely, Bodor Péter születése napján képzeletünkben megjelennek a magyar haza és a nagyvilág tudósai, felfedezői. Nekik köszönhetjük a tudomány és technika számtalan „áldását”. Ők gyarapították az ismeretek tárházát, emelték magasra az életszínvonalat.

A tudomány és technika nagyszerű alkotásai egy-egy kiállításon ámulatba ejtik a látogatót. De hol vannak a legújabb találmányok az emberi agy mögött? Ez az átlagosan 1330 gramm súlyú bonyolult, biológiai szerv számol, tájékozódik, tolmácsol, gépeket szerkeszt, jövőt tervez. Ha pedig több agy együttműködik, szinte csodával határos eredményekre képes. A fejlődést előmozdító gondolatok végigpásztázzák a világot, és rövid idő alatt a tudomány és technika egész világra kiterjedő tárházát gyarapítják. Ilyen káprázatos eredmények birtokában kérdezhetjük: merre tart az emberiség, mi a jövő távlata? Sokan úgy vélik, hogy a tudomány nemcsak elhaladt az ember mellett, hanem úrrá is lett rajta. A tudomány átalakította az ember életét, a környezetet, maholnap mindent meghatároz.

Az agy ideghálózata és a számítógép bonyolult áramköre között van némi hasonlóság. Mindkettő az információk bonyolult hálózatát tárolja, használja.

A számítógép forradalmi találmány, de távolról sem lehet az emberi agyhoz hasonlítani. Az aggyal szembeni előnye az, hogy másodpercek alatt rengeteg adatot rögzít, a számítások elképesztő sokaságát képes elvégezni. De csupán a kapott utasításokra és a betáplált adatokra reagál.

A számítógép bizonyos változatát arra tervezik, hogy a megoldandó problémákra értelmes megoldást keressen. De nincs olyan számítógép, amely egyidejűleg képes lenne a megfigyelésre, a kezdeményezésre, a ráérzésre. Az emberi agy viszont folyton alkalmazkodik az új körülményekhez. A számítógép minden nagyszerűsége ellenére sem képes a legegyszerűbb élőlények agyával versenyre kelni.

A kutatók hosszú évek óta foglalkoznak a mesterséges intelligencia fejlesztésével. Az agy egyes működéseit sikerült utánozni, de számos más működését nem, és nem is valószínű, hogy ez sikerülni fog. A mesterséges intelligenciával rendelkező számítógépek hasznosak, észlelik a mozgást, feladatokat végeznek, de nem tudnak mit kezdeni a váratlan eseményekkel, amelyekre nincsenek beprogramozva. Egyedül az ember képes arra, hogy a gondolatait érzékelje, módosítsa. Az emberi agy nemcsak nevekre, arcokra, számokra emlékszik, hanem át is tud élni egy-egy élményt, például a tábortűz melletti együttlét hangulatát. A tudósok nem találnak fel majd olyan számítógépeket, amelyek betáplált program nélkül egymás iránt szerelemre lobbannak. Az Isten a föld anyagából alkotta az ember testét, és lelket lehelt belé. Az isteni „lehelet” tette az embert egyedivé, ezt az isteni szikrát semmiféle szuper tudomány nem képes létrehozni, átadni. A teremtményből nem lesz teremtő, Teremtő és teremtmény között áthidalhatatlan szakadék tátong.