A görög mitológia szerint az ember kezdetben egynemű volt, amint azt manapság egyesek reklámokon, tüntetéseken hirdetik. Isten kétneműnek, férfinek és nőnek teremtette az embert, de mi lesz akkor, ha divatba jön az uniszex, a globalizált világ új teremtménye? Megszűnik a nemek közötti áthidalhatatlan szakadék, a nő férfinek, a férfi nőnek tarthatja magát a nyilvánosság előtt. Minden civilizáció, kultúra a két nemre épül, a férfi–nő téma táplálja az irodalmat, művészetet: az androgün jelenség meglepte a világot, minden vallás, kultúra gyanakvással szemléli.

A mítosz szerint kezdetben az embernek nem volt szüksége másra, önmagát boldogította. Az istenek azonban nem nézték jó szemmel a boldog állapotot, ezért egy számukra kedvező alkalommal támadást indítottak, és minden egyes embert kardcsapással kettéhasítottak. Így jött létre a nő és a férfi. Azóta félemberek vagyunk, szaladgálunk a világban, hogy a másik, hiányzó felünket megtaláljuk. Ádámnak könnyű volt feleséget választania, de a mai fiatalembernek kihívást jelent a sok szépség közül a legszebbet kiválasztania. A nők között csak nagyon szép és mérsékelten szép teremtmény található, csúnya nincs. Pánikszerűen beleszeretni egymásba, és később csalódottan kiábrándulni egymásból a mindennapi élet jól ismert jelensége. A sláger is erről szól: „Ez az álom oly mesés, azután jön az ébredés.”

Az asszony teremtése a Bibliában is sebészeti beavatkozás eredménye. Az Úr a műtőorvoshoz hasonlóan elaltatta Ádámot, hogy a nagy műtét fájdalommentes legyen. Ádám nem tudta, hogy mi történt vele, mint ahogy Éva sem volt tudatánál a műtét eksztázisában. Ádám első reakciója a csodálkozás: „Ez már csont a csontomból és hús a húsomból. Asszony a neve, mivel a férfiből lett.” (Ter 2,23) Egymásra ismernek, ráébrednek, hogy együvé tartoznak, szétválaszthatatlanok.

Az Úr nemcsak az első emberpárra, hanem minden fiatalra álmot, a szerelem álmát bocsátja. Minden kibontakozó emberi élet szeretetéhséggel és a szeretet elajándékozásával kezdődik. Igazi szerelemre csak tiszta szív képes. Mi a magyarázata a szerelemben történő egymásra találás élményének? Ezt senkinek sem sikerült gyökeréig feltárnia. Írók, költők, művészek is csak annyit sejtetnek: a szerelem olyan, mint egy álom. Erről az ősélményről Shakespeare Romeo és Júliában többek között ez áll: „Még száz szavad se nyelte el fülem, s nyelved zenéje máris ismerős, ha itt állsz, mindent elfelejtek, csak arra gondolok, de jó, hogy itt vagy.”

Az igazi szerelem transzcendens, túlmutat önmagán, a biológiai lángoláson túl két egymást szerető ember testi, lelki szentségi násza. Nem véletlen, hogy a lelki élet nagyjainak szótára rokon a szerelmi elragadtatás hangvételével, elég csak a Biblia Énekek éneke című könyvére gondolni. Ha valaki a világ összes dalát, líráját összegyűjtené, kétségtelenül az emberek sikeres és sikertelen szerelmi története kerülne első helyre.

Szép szavak, de más a valóság – mondja a fiatalok, felnőttek elsöprő többsége. Megváltozott a világ, nagyon is megváltozott. Az uralkodó liberális irányzat a szerelmet annak szentségi magaslatáról lerántotta a szabad szerelem ingoványába. Miért kell a nőnek többletterhet viselnie – hangzik a divatos ellenvetés. A házasság, az anyaság csapda, modern rabszolgaság. A társadalom azt értékeli, aki alkot, termel, pénzt keres. Ami régebb dicsőséget, méltóságot jelentett, az most sokak számára pályafutásuk akadálya.

Ősi felismerés, hogy a nők egy része készséggel vállalja az anyaságot, másik része eleve elutasítja a gyermekvállalást. Az anyaság azóta lett probléma, amióta a nő a megváltozott életkörülmények között nehezen tud mérlegelni és dönteni a biológiai ösztön és az önzetlen odaadás között. A karrier, az anyagi érdekek kísértésének nehéz ellenállni. A reklámok világában is érvényes a pszichológiai szempont: az életet két ösztönös erő határozza meg: egyik ki akar emelni a magányból, ezért társat keres, a másik a párkapcsolatban is szabadsága megőrzésén fáradozik. Ez a kettősség barátságra, közösségi életre, házasságra egyaránt rányomja bélyegét. Házassági kötelék, vagy korlátlan szabadság? Az élet vállalásának ősi vágyát betölteni, vagy elutasítani az életet? A döntés minden nő életében elkerülhetetlen!