Következik

A nap szülötte

Wesselényi István

báró, politikus, közéleti személyiség

1674. augusztus 21-én született Gerenden. 1699-től Közép-Szolnok vármegye főispánja. Habsburg-párti lévén, 1704 és 1708 között, a Rákóczi-szabadságharc idején Szebenben tartózkodott Rabutin mellett. Utána magas közéleti állásokat töltött be, 1733-ban a szebeni országgyűlés a gubernátori tisztségbe jelölte, kineveztetését azonban nem érte meg. 1703 és 1708 között vezetett naplóját, amely 1983-ban vált hozzáférhetővé Magyari András kolozsvári történész általi közzététele nyomán, a legújabban kiadott Erdély története a korszak legfontosabb elbeszélő forrásának tekinti, mely változtat eddigi, a romantikus kuruc korról alkotott véleményünkön. „Tolla nyomán egyéni sorsok, társadalmi csoportok és magatartások már típusokká csiszolódott formában jelennek meg: az asszony, akinek férje rab, egyik fia kuruc, a másik a gubernátor szolgája; az agyonhajszolt, és a romlott ételtől megbetegedett rab; a nemzetért halált szívesen vállaló felföldi vitéz és a politikai cselekvésről lemondó főurak, akik farsang idején maskarázván, az ugyancsak rossz közérzetű német tisztekkel kuruc öltözetben ijesztgetik egymást.” Kolozsvárott hunyt el 1734. április 27-én.