Irányváltás

Audio file

Az orientálódni szót valami felé fordulni, kapcsolatot keresni értelemben használjuk, de a szó eredeti értelme kelet felé fordulást jelent. Szótani szempontból ellentmondásos a Nyugat irányába történő orientálódás. Őseink Nyugat felé tekintve „occidentálódtak”. Vigyázó szemünket Párizsra vetettük, mint Batsányi írta. Kuun Géza, a nap szülötte, keleti irányba tájolódott, többek között sémi és török összehasonlító nyelvészettel foglalkozott. A török rokonság emléke mindig élt a magyarokban.

„Tanúsítom, hogy nincs más isten, csak Allah. Tanúsítom, hogy Mohamed Allah prófétája. Gyertek imádkozni! Gyertek az üdvösségre! Allah a legnagyobb. Nincs más isten, csak Allah.” Ezek az első szavak, amelyeket a muszlimok felébredéskor kiejtenek, és ugyanez a fohász zárja az esti imát is. Ezt a szöveget ismétli napközben a müezzin, valahányszor imára szólítja a híveket. A világra jött újszülöttnek is ezt súgják fülébe, és a haldokló ezekkel a szavakkal búcsúzik el a világtól.

A magyarság a kereszténység felvétele előtt, a kazár birodalomban már kapcsolatba került az iszlámmal. Az Árpád-kori királyok testőreinek, íjászainak, határőreinek egy része iszlám vallású volt, amint azt a krónikákból tudjuk. Évszázadokkal később a török szultán a mohácsi vész előtt békét ajánlott a magyaroknak szabad átvonulás fejében, valójában Bécset akarta elfoglalni. Még azt is megígérte, hogy az átvonulás okozta károkat megtéríti. A felajánlott segély jól fogott volna, hisz Mátyás király után az államkassza megürült. A dilemmára előrelátó, az ország javát szolgáló döntést kellett hozni. Az ajánlat kecsegtetőnek tűnt: ha a török csak átvonul Magyarországon, károkat okoz ugyan, de nem pusztítja el az országot. Nem a magyarok ellen vonul, nem ellenség, nem kell ellene csatázni, csak az átvonulással járó kellemetlenséget kell elviselni.

Az erkölcsi természetű aggályt az akkori magyar hadvezetés így fogalmazta meg: Magyarország hogyan ad számot a nyugati keresztény országoknak, és főleg a pápának, hogy egy keresztény ország lepaktál, átenged egy pogány hadsereget, hogy pusztítsa el Bécset, Németországot és az útjába álló hercegségeket? Ha II. Lajos király netán elfogadta volna is a kecsegtető török ajánlatot, ott volt Mária, a Habsburg feleség, aki hallani sem akart erről.

Abban az időben a német császári koronáért a német Károly és a francia Ferenc versengett. Az a Ferenc, aki itáliai hadjáratai során Leonardo da Vincit is magával vitte francia földre, a művész ott alkotott haláláig. A francia gloire-t az ő alkotásai öregbítik.

Válságos idők köszöntöttek az országra,1520-ban II. Lajos kamaszkorát élte – félrenevelték, könnyelmű életfelfogásra csábították, alkalmatlanná tették felelősségteljes döntés meghozatalára. Az az ország, amely néhány évvel korábban európai nagyhatalom volt, egyetlen emberöltő alatt leépült, a politikai széljáráshoz igazodott. A szultánnak küldött választ a király körüli hadvezetés elhibázta, az akkor már érvényben lévő diplomáciai szabályokat semmibe véve a török követeket kémeknek tekintették és bebörtönözték. Mondhatni ez volt Mohács előszele.

A történész botránkozására kacérkodjunk a gondolattal: mi történt volna, ha a magyarok nem szállnak szembe a törökkel? Már azért sem, mert elvégre rokon nép vagyunk. Ha a kalmár velencei dózse lepaktált a törökkel, miért ne lehettek volna eleink is körültekintőbbek, hiszen a diplomácia nem a mai idők találmánya. Egy pápai átokkal az akkoriak lelkén, a mohácsi tragédia elkerülhető lett volna, de hát nekünk Mohács kellett – Ady szerint.

A török hódoltság idején sok török maradt Magyarországon. A török letiport ugyan, de a rokonság tudatában az iszlám hitet nem kényszerítette a magyarokra. A török–magyar rokonság jegyében kapott II. Rákóczi Ferenc Rodostóban menedéket, később Kossuth is ide menekült. Bem tábornok aleppói pasaként költözött a másvilágra, a legnagyobb magyar fia, Széchenyi Ödön is muszlim vallásra tért, és Germanus Gyula a keresztény mennyország helyett a muszlim paradicsomba kívánkozott.

A vallásváltoztatás manapság divat, bárki kénye-kedve szerint válogathat. Az opportunisták szerint mi értelme az Isten 10 és az egyház 5 parancsát magunkra erőltetni, ha az iszlámban alig vannak előírások. Jézus követése nehéz, Mohamed könnyű lehetőséget kínál. Így-úgy dönteni lehet, de a következményekkel számolni kell!